Két Mágnes 9

-Kathleen:Tudhattam volna ;hogy szerelmed úgy közelített meg akár az időjárás!
Az elején napfény szikrákat gyújtottál bennem pillantásaiddal;majd borús esővel eloltottad érzéseim ,és villámokkal csapva jéggé zúztad!”
Mégsem tudlak nem szeretni  ,angyali lélek vagy emberi testben; és benned lesz örökre ,egy darabka belőlem:A két mágnes ereje.

-Jayden nem tudta mitévő legyen úgy vélte, amit emberi szemmel látni lehet,azt lehet igaznak tekinteni. Majd elrohant siető léptekkel. 

-Mikor hazaértem újdonsült barátnőm már nagyban varázsolt :bútorokat a lakásba, gépeket, stb..bekell hogy valljam ellene vagyok minden erőnek amit képviselek, hisz a másik világbeli énem azt mondta csak akkor,és csak is akkor használhatom szárnyaim és minden erőm, az emberek előtt, mikor vészhelyzet van. Így most nagyon örültem, hogy Jenna vidámabbá ,hangulatosabbá tette az otthonunkat.Persze vannak olyanok amiket akaratlanul teszek, ilyen például a gondolatolvasás. Kiskorom óta hallom mások legbelsőbb gondolatát ,mikor mélyen belenézek mások szemébe ,ezért próbálom elkerülni a szemkontaktust.Viszont Jayden gondolatait kicsit sem hallom,sőt mondjuk úgy, hogy szinte blokkolja az erőm, mikor a közelében  vagyok.Persze ezt nem direkt csinálja. A benne lévő mágnes szikra hatása mind ez. 

-Jenna:A Mindenható néha hidakat hárít elénk, hogy lássa menyire vagyunk erősek. Ha elég kitartóak vagyunk,van választási lehetőségünk, viszont ha elbukunk,a lelkünket felemészti a bánat és szenvedünk az örökké valóságig. 
-“És igen! Tudom.Rettentően tud fájni , hogy az ,akit neked szántak odafenn,egy másik ember iránt érez szerelmet, még csak annyiba se néz,hogy egy szikra reményt táplálj:
egy nap emlékezni fog ki is vagy te valójában, hogy te vagy az a lélek, akiért év ezredekkel ezelőtt, szembe szállt a Mindenhatóval ,minden létező Angyallal,csak azért hogy minden reinkarnálódott életetekben együtt legyen veled,védjen,boldoggá tegyen. Óvja minden lépted.
Egyszerűen nem fogom fel,hogy nem emlékszik mindenre? Fogalma sincs,ki Ő ebben a világban. “
A sors szeret játszani, olyan mint a te vad szárnyas lovad,akit meg kell szelídíteni, hogy együttműködést biztosítson .

-Kathleen:Az én vad szárnyas lovam?-Jenna:Igen.A karkötőd egy szivecske jelet szimbolizál. Azt jelenti van egy segítőd, persze rajtam kívül, csak hívnod kell.

-Kathleen:Hát, talán majd később, most ezt fel kell dolgoznom .Édesanyám annyi  fura bútort hagyott rám, amik mint kiderültek az őrzőim is egyben.Mágikus erővel -bírnak. 

Én ,csak egy lány vagyok,aki visszafogott,elzárkózott a maga kis világában. Abban a világban, ahol fehér falak helyett szürke van,a tengerben az én könnyeim peregnek szüntelen.De mind ez már mit sem érdekel ha nem lehet velem.Csak egy újjabb élet, amit végig kell élnem. De ebben az életben nélküle. Hisz ez a test is megöregszik, majd újra s újra megismételődik a szenvedés, amíg rájövök ki vagyok én. S mikor felismertem önmagam,a fájdalom uralja lelkem,mert belepusztulok a hiányába s ez így fog menni ,egészen addig,amíg Jayden emlékei homályosak ,mint a reggeli köd ebben a világban.  Nem maradt másom, mint egy tollam és egy papírom,a madarak és a galambok szeretete.Betűkben ki írom magamból a fájdalmas történetem. Lehet egyszer Ő is elolvassa majd,és szép lassan emlékei is felszínre törnek.  ❤