Két Mágnes 14

Kathleen:❤Szeretem Őt, bárhogy is alakul.Nem számít meddig kell rá várnom, hogy emlékezzen rám. Ha ebben az életben szenvednem kell,talán a következőben már Ő is szeretni fog.Nem érdekel kívülről  hogy néz ki.Kövér vagy sovány, szőke vagy barna,fehér bőrű vagy barna,fekete. Felőlem lehet magas vagy alacsony. Egy a lényeg:Hogy tudjam,vagyis inkább érezzem;Ő az,akivel egy a lelkem.

Bár mi minden életünkben hasonlóak maradunk.A legtöbbször barna vagy fekete hajjal születünk le.Voltunk már franciák, spanyolok,mexikóiak vagy venezuelai származásúak ,indiánok,portugálok,szlovákok,indiaiak,brazilok,magyarok,olaszok.De volt olyan is,hogy keze melege védett az eszkimók földjén.Éltünk az ókori egyiptomban és a középkorban is. S mivel Ő előbb született  le a Földre, mindig idősebb lesz nálam.Lehet csak 1 vagy 2 évvel, de lehet hogy évtizedekkel.  De ha figyelem a jeleket, a sors a segítségemre lesz.A Jayden vagy Reed felírat mindig látható lesz számomra.

Kiskorom óta nem hagy nyugodni egy emlék. 5 éves se voltam,mikor két kezemmel támaszkodtam az ágyam szélén, és szó szerint láttam magam kívülről. Lelkem felül emelkedett a testemen túl, -körbe néztem magam,majd csodálkoztam:ez -én lennék?, újra gyerek vagyok!.De ez is csak egy újjabb élet, amit végig kell élnem. Meg kell keresnem Őt!

A Mindenható fényesség, egy szerződés, és egy aranyszinű  toll emlék képei lebegtek előttem, amint aláírok egy arany szinű papíron lévő szerződést,miszerint okkal kell leszületnem, hogy meg találjam Őt.Katartikus élmény volt ez számomra, mely miatt napokig csak sírtam, s a mai napig is ez van,akárhányszor a fájdalom rám vetül.De így tudatosult bennem a küldetésem.Voltak napok hogy nem gondoltam erre,máskor pedig csak kínlódtam mit is kellene tennem.De elfeledni sosem bírtam teljesen.Mert az ikerlángom kerestem,kivel egy parázsból születtem .

Egészen eddigi 32 évem alatt,kerestem valakit,akiről fogalmam sem volt,hol van,?milyen?,merre lakik?De az idő múlásával csak erősödtek érzéseim.Egyik párkapcsolatom sem mondhatnám igazinak.Tudtam egyik sem lehet az,akit én keresek. Ezért sem voltam túl odaadó senkivel.

Az iskolában sem remekeltem.A számok,és betűk összeolvadtak, mintha nem is e világi betűket láttam volna. Mindig azt mondták diszlexia és egyéb bajaim vanak,de éreztem hogy nincs baj az eszemmel, csupán más vagyok.

Próbáltam keresni hasonló nyelveket, aminek hátha köze lehet ahhoz a nyelvhez, amit én látok, mikor olvasok,vagy nézek valamit.De sehol nem leltem.Sem spanyol,se nem olasz,vagy angol nem hasonlított.Nagyon nehéz volt,hogy az alap osztályokat kijárjam. De szerencsére legalább az megvan. Mikor megtanultam írni és olvasni emberi nyelven, már szinte minden könnyebb lett.De sajnos bele tellett 25 évembe. Nem szólaltam meg ,csak mikor kérdeztek. A suli pszichológus is már feladta,mert nem értette ,miért vagyok ennyire zárkózott mindenkivel. Soha másra nem tudtam koncentrálni, csak a küldetésemre. És azon gondolkodtam, vajon az a valaki,tudja e hogy valaki Őt keresi?

Mindig éreztem a hiányt.Mintha nem lennék teljes.Hiányzott valaki,és sokszor ok nélküli sírás fogott el,amit a hiánya okozott. Valakinek a hiánya. Akit mára tudok,hogy Jayden volt az,akit mind idáig kerestem.

De Jayden elutasítja a két mágnes erejét,hisz az egója nagyobb, mint sem egy egyszerű lányba szeressen,akivel még csak egy társadalmi szinten sincsenek.Hisz Ő egyetemen tanult, én pedig csak azért dolgozom kiadvány szerkesztőként a kiadóban, mert segédkezem benne.,és én még mindig tanulok esti suliban,de Ő már a szakmájában dolgozik. Magasabb rendűnek és műveltebbnek gondolja magát. Pedig a különbség csupán annyi,hogy én emlékszem, Ő pedig nem.Mert az emlékeit kitörölték. Törölték a fájdalmat, a szenvedést, az irántam való szerelmét.

Az árnyak feladata,hogy megszakítsák a két mágnes erőt. Mikor a két lélek megérinti egymást, egy Földön túli érzés szabadul fel,mely a legerősebb hatalom az egész mindenség  univerzumán. Hatalmi érzés önti el mind kettőt. Míg az egyik lélek emlékei kristálytiszták,a másik lélek valahol érzi, más ez a valaki,mint a többi ember,de az emlékei mégsem világosak, csupán érezni tudja.

-1842.A nap eltűnt a szemünk elől. Szárnyaival védte a lelkem .Az embereknek csak egy puszta Napfogyatkozást,de nekem az életemet jelentette.Jayden megjelent a semmiből és kitaszította az árnyakat.Majd kézen fogott,szemeimbe nézett, és megszólalni sem kellett, én értettem mindent. Hisz Ő volt,Ő lesz örökre ,a lelkem másik fele.Felismertem.Nem a testet amibe burkolózott, nem a drága ruhát, amit magára öltött,  hanem a lelket,ami a szemembe nézett és úgy ölelt. Azt a lelket,akit születésem óta kerestem.Már nem keresem tovább, csak egyszerűen szeretem.Mert a mi szerelmünk az égben köttetett. ❤